TEMPLOM TÖRTÉNETE

 http://www.templom.hu/phpwcms/index.php?id=14,573,0,0,1,0

 

A város neve 1552 előtt Balaszentmiklós volt. Ez is, meg a határában elterülő Balaszenttamás és Tenyőmonostora vagy Szentpéteregyháza a középkorban védőszentes elnevezésű helyek voltak, nevüket templomok védőszentjéről kapták. 1552-ben a török hódoltatta Balaszentmiklóst és ott palánkvárat épített, ettől kezdve a települést Törökszentmiklós néven ismerték és nevezték. Balaszentmiklóson már 1332-ben létezett katolikus hitközség, amely a török uralom alatt megszűnt. 1596-ban Miksa főherceg a török várat a településsel együtt zűz martalékává tette, az egykor népes mezőváros a XVII. század elején kis faluvá, majd egy évszázadra néptelen pusztává lett. 1700-ban Almásy János kifizette érte a fegyverjogváltságot, ezért a királytól adományul kapta. A nagyhatárú puszta benépesítését ifjabb Almásy János kezdeményezte 1720-ban. Gazdatisztje 1723-tól 1728-ig 88 újtelepes jobbágyot verbuvált ide, köztük a reformátusok száma kétszerannyi volt, mint a katolikusoké. Utóbbiak az egykori török várnak és sáncainak romjai körül felállították putrilakásaikat s a hagyomány szerint az egykori török mecset helyén Almásy János segítségével 1730-ig felépítették az újranépesülés utáni első templomot, helyesebben csak egy kis kápolnát. A kislétszámú katolikus egyházközség 1740-ig a tiszapüspöki plébániához tartozott leányegyházként. 1740-ben visszaállították a plébániát. Az első plébános Vincze Gáspár szolnoki ferences páter volt.1746-ban 430 a katolikus hívek száma, erre az időre az egy oltárral felszerelt kis kápolna szűk lett annak ellenére, hogy ajtajához kis csarnokot toldottak. Almásy János tehát 1747-ben a kápolna helyén a régi mecset köveiből felépíttette a második számú templomot Szent Miklós tiszteletére, majd 1762-ben ezt is megtoldották.Három oltár volt benne órával felszerelt homlokzati tornya az egykori minaret helyén állt.1761-ben Almásy felépíttette a kálvária-kápolnát. Ekkor már leányegyházként idetartoztak saját pusztái, továbbá Dévaványa, Túrkeve, Kisújszállás. 1761-ben paplakot is építettek. 1796-ban a népesedés növekedése miatt egy nagyobb templom építése vált szükségessé. 1796 november 7-én megindult az új templom építése. A szentély a következő évben misézésre alkalmassá vált, a régi templomot tehát lebontották. Az építkezés hét évig tartott. 1807-ben pünkösd napján Szentlélek tiszteletére szentelték, ezzel megszűnt a hagyományos templomi Szent Miklós kultusz. Ez a harmadik templom szép, boltozott, tágas építmény volt, három oltárral, díszes toronnyal, rajta régi órával, a sekrestye felett oratoriummal.  A mai templomunk kereszthajójában, az egyik falfestményen láthatjuk ennek a régi tempmplomnak a homlokzatát. 

Régi templom

 

Az idők folyamán ez a templom is kicsinek bizonyult. 1895-ben Pánthy Endre választott püspök, - egykori törökszentmiklósi plébános - valamint Csató József és neje nagylelkű adományaival lehetőség nyílt arra, hogy új templom építésébe kezdjen az egyházközség.

     Pánthy Endre

 

 

Ezzel elérkeztünk a mai templom történetéhez. A tervek elkészítésére kiírt pályázatot Aigner Sándor budapesti építész kéttornyú, kevert román-gót stílusú templomterve nyerte el. Aigner Sándor nevéhez fűződik többek között a budapesti Örökimádás-templom és a szeged-rókusi gótikus templom tervezése is. A kivitelezésre Vaskovits Antal ceglédi építőmester kapott megbízást.

    Aigner Sándor

 

A templom alapkővét a jobboldali torony alapjába 1898. április 12-én helyezték el. A felépült templomot 1900. június 10-én, Szentháromság vasárnapján Debreceni János apátkanonok áldotta meg a Szentháromság imádására. Felszentelésére később 1913. június 29-én került sor , melyet Szmrecsányi Lajos egri érsek végzett.

A templom alaprajza három hajót mutat, egy fő és két mellékhajót, valamint egy kereszthajót, mely által a templom alaprajza a hagyományos keresztalakot veszi fel. A templom hossza 50 méter, szélessége 21.6 méter. A torony magassága a kereszt csúcsáig 58 méter.

A templom belső berendezése a templommal egyidős, a Rétay, Benedek és Hölzel oltárkészítők műhelyébe készült. A templomba 6 oltár található elsőként a főoltár ami 11 méter magas hárs- és fenyőfából készült, gazdagon faragott és aranyozott alkotás, közepén a Szentháromság domborművel.

                          Főoltár                               Szentháromság dombormű

 

 Mária oltár

A második oltár a Mária oltár amin három szobor található balról jobbra haladva elsőként Szent Imre herceg majd a Boldogságos Szűz Mária és végül Szent István király szobra.

 

 

                                            SZŰZ MÁRIA OLTÁR

                                SZENT IMRE HERCEG SZOBRA

                                         SZŰZ MÁRIA SZOBRA

                              SZENT ISTVÁN KIRÁLY SZOBRA

 

Szent Anna oltár

A harmadik oltár a Szent Anna oltár amin szintén három szobor található balról jobbra haladva elsőként Szent Pál majd Szent Anna és végül Szent Erzsébet szobra.

                                         SZENT ANNA OLTÁR

                                       SZENT PÁL SZOBRA

                                      SZENT ANNA SZOBRA

                                    SZENT ERZSÉBET SZOBRA

 

SZENT MIKLÓS OLTÁR

 

A negyedik oltár a Szent Miklós oltár szintén három szobor található rajta balról jobbra haladva Szalézi Szent Ferenc majd Szent Miklós városunk védőszentje és végül Nepomuki Szent János szobra.

                                      SZENT MIKLÓS OLTÁR

                                SZALÉZI SZENT FERENC SZOBRA

                                    SZENT MIKLÓS SZOBRA

                              NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBRA

 

JÉZUS SZÍVE OLTÁR

 

                                             JÉZUS SZÍVE OLTÁR

                                           SZENT ANNA SZOBRA

                                        JÉZUS SZÍVE SZOBRA

SZENT SEBESTYÉN SZOBRA

Az ötödik oltár  Jézus Szíve oltár szintén három szobor található rajta balról jobbra haladva Szent Anna majd Jézuis Szíve és végül Szent Sebestyén szobra.

 

 

És végül a hatodik oltár a Lurdi Szűzanya és Bernadett oltára.

                                                 LURDI SZŰZANYA OLTÁR

 

 

Templomunk ékessége a szentélyben felállított márvány alapzatú Zsolnay majolika keresztelőkút, melyet dr. Keller István budapesti ügyvéd készíttetett, nagybátyja- Ipolyi Arnold volt törökszentmiklósi plébános-  emlékére.

 

               Zsolnai majolika keresztelőkút

 

A templom orgonája a Rieger testvérek badapesti műhelyében készült 1900-ban, Lábbasy János ekegyáros nagy adományából. Ehhez felhasználták a régi templom orgonájának a sípjait is. Az orgona két manuálos, 30 regiszteres, mechanikus rendszerű hangszer.

 

A templom ma is látható belső festményei azonban nem azonosak az eredetivel, mivel 1943-ban Benke László jászberényi festőművész vezetésével új falfestmények készültek. A templomban egyetlen igazi- nedves vakolatra készült- freskó található. Ez az Alföld Királynőjét, Szűz Máriát ábrázoló kép a szentélyben látható. A fő alak a Szűzanya a kis Jézussal. Bársonyos trónszéken ül míg Isteni Gyermeke egy piros pipaccsal játszadozik, előttük Szent Vendel a pásztorok védőszentje,valamint Flüi Szent Miklós a földművelők védőszentje. A háttérben városunk látképe tűnik elő.

Alföldi Szűzanya

 

A templom előtti téren elhelyezett, a mennybe fölvett Szűzanyát ábrázoló szobor, amely városunk legrégebbi kőszobra, 1775-ben készült felújítása után 2000-ben került a mai helyére.

 

 

A templomtéren látható még egy Szentháromságot ábrázoló szobor is amit 1860-ban Pánthy Endre adományozott a városnak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: TEMPLOM TÖRTÉNETE
TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA HONLAPJA - © 2008 - 2024 - rkplebania.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat