XVI. Benedek pápa február 11-én, délelőtt 11 órakor, három szenttéavatási ügyben összehívott konzisztórium során tette közzé a hírt.
„Kedves Testvérek!
Nemcsak a három szenttéavatás miatt hívtalak össze benneteket erre a konzisztóriumra, hanem azért is, hogy közöljem veletek döntésemet, amely nagy jelentőségű az Egyház élete számára. Miután ismételten megvizsgáltam lelkiismeretemet Isten előtt, eljutottam arra a bizonyosságra, hogy erőnlétem előrehaladott korom miatt már nem alkalmas arra, hogy megfelelő módon gyakoroljam a péteri szolgálatot.
Nagyon jól tudom, hogy ezt a feladatot, spirituális lényege miatt, nem pusztán tettekkel és szavakkal, hanem szenvedéssel és imával is teljesíteni kell. Azonban a mai világban, amely gyors változásoknak van kitéve, és a hitélet szempontjából nagy jelentőségű kérdések rázzák meg, Szent Péter hajójának kormányzásához és az evangélium hirdetéséhez szükség van mind a test, mind a lélek erejére. Ez az erő az utóbbi hónapokban olyan mértékben csökkent bennem, hogy el kell ismernem: képtelen vagyok jól megfelelni a rám bízott szolgálatnak.
Ezért, tudatában e tett súlyosságának, teljes szabadsággal kinyilatkoztatom, hogy lemondok szolgálatomról mint Róma Püspöke, mint Szent Péter utóda, amelyre 2005. április 19-én a bíborosok révén kaptam megbízatást. 2013. február 28-án este 8 órától a római szék, Szent Péter széke üresnek nyilvánítandó. Az illetékeseknek konklávét kell összehívniuk az új pápa megválasztására.
Kedves Testvérek! Teljes szívemből köszönetet mondok nektek azért a szeretetért és munkáért, amellyel velem együtt hordoztátok szolgálatom súlyát, és bocsánatot kérek minden hibámért. Most ajánljuk az Anyaszentegyházat Legfőbb Pásztora, a mi Urunk, Jézus Krisztus gondjaiba. Fohászkodjunk Szent Anyjához, Máriához, hogy anyai jóságával segítse a bíboros atyákat az új pápa megválasztásában. Ami engem illet, a jövőben is teljes szívvel kívánom szolgálni Isten Szent Egyházát imának szentelt életemmel”.
Kelt a Vatikánban, 2013. február 10. XVI. Benedek pápa
Forrás: Magyar Kurir
3. oldal
Ez történt XVI. Benedek hivatali ideje alatt
A lemondását hétfőn bejelentő XVI. Benedek csaknem nyolc éven át töltötte be a pápai hivatalt.
2005. augusztus: A pápa első külföldi útja szülőhazájába, Németországba vezet. A XX. katolikus világifjúsági találkozón a Köln melletti Marienfeld mezőn bemutatott misén a jóra és könyörületességre inti a világ minden tájáról összesereglett egymillió hívőt.
2005. november: Nyilvánosságra kerül egy dokumentum a pápa aláírásával, amely arra kötelezi a papi szemináriumokat, hogy ne szenteljenek pappá “homoszexuális hajlamúakat”.
2006. január: Első, “Deus caritas est” (Isten a szeretet) kezdetű enciklikájában XVI. Benedek hangsúlyozza a keresztény felebaráti szeretet jelentőségét.
2006. május: Több tízezren ünneplik a pápát lengyelországi látogatásán. Auschwitzban XVI. Benedek a megbocsátásra és megbékélésre hív föl.
2006. szeptember: A németországi Regensburgban elmondott beszédében a pápa a hit és a józan ész viszonyáról elmélkedve szavainak illusztrálására egy XIV. századi bizánci császárnak, II. (Paleolog) Mánuelnek egyik könyvét idézi, amelyben a császár egy perzsa muzulmán tudóssal folytatott párbeszédét írja le, akit a szent háborúról és a vallásra hivatkozva elkövetett erőszakról kérdezett.
A könyv egyes fejezeteit kommentálva XVI. Benedek világos megkülönböztetést tesz a kereszténység és az iszlám között a hit és a józan ész viszonyát tekintve. “A muzulmán doktrínában az Isten egyáltalán nem transzcendens. Akarata a mi kategóriáink egyikéhez sem, még a józan észéhez sem kapcsolódik” – mondta.
Muszlim vallási és politikai vezetők magyarázatot és bocsánatkérést követeltek. A pápa közölte, “rendkívüli módon sajnálja”, ha megsértette bárkinek az érzékenységét.
2006. november: A pápa törökországi látogatásán – első, muszlim országban tett útján – a megbékélés jeleként együtt imádkozik a főmuftival az isztambuli Kék mecsetben.
2007. augusztus: Zsidószervezetek bírálják XVI. Benedek pápát, amiért nyári rezidenciáján fogadta a szélsőségesen nacionalista, EU-ellenes Radio Maryja lengyel rádió igazgatóját, az antiszemitizmussal vádolt Tadeusz Rydzyket.
2007. november: Megjelenik XVI. Benedek második enciklikája. A 64 oldalas, “Spe Salvi” (“A remény általi megváltás”) kezdetű – Szent Pál Rómaiakhoz írt levelének soraiból kiinduló – enciklikában a keresztény remény jelentőségét hangsúlyozza, mint kiutat a jelenkor hitbeli válságából.
2009. január: A pápa felold a kiközösítés alól négy tradicionalista püspököt, a X. Szent Pius Testvériség tagjait, köztük Richard Williamsont, aki ellen Németországban nyomozás indult holokauszttagadó kijelentései miatt.
2009. március: Felháborodást keltett XVI. Benedeknek az az afrikai látogatásán tett kijelentése, hogy az AIDS problémáját “nem lehet óvszerek osztogatásával megoldani, sőt az még súlyosbítja is a gondokat”.
2009. július: “Caritas in veritate” (Szeretet az igazságban) kezdetű harmadik enciklikájában XVI. Benedek pápa azt írja, “a gazdaság civilizálására” van szükség a pénzügyi és gazdasági válság körülményei között. Ez alatt, mint kifejtette, azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mellett legyen hely a szociális célokért küzdő vállalkozásoknak is; a puszta piaci logika mellett érvényesüljön a szolidaritás is a polgárok egymás közötti kapcsolataiban.
2010. március: A pápa elfogadja John Magee írországi püspök lemondását, aki egy egyházi vizsgálóbizottság megállapítása szerint nem kezelte megfelelően az egyházmegyéjében történt szexuális visszaélésekkel kapcsolatos panaszokat. A katolikus egyházon belüli pedofil bűncselekményekről XVI. Benedek azt írta az ír püspököknek küldött pásztorlevélben: az egész egyház szégyent és megbánást érez a történtek miatt.
2011. május: XVI. Benedek pápa boldoggá avatja elődjét, a néhai II. János Pált a vatikáni Szent Péter téren több százezer ember előtt bemutatott misén.
2012. május: Kirobban a “Vatileaks”-botrány. Paolo Gabrielét, a pápa komornyikját megvádolják, hogy bizalmas pápai dokumentumokat adott át egy újságírónak. A férfit októberben 18 hónap szabadságvesztésre ítéli a vatikáni bíróság, de XVI. Benedek karácsony előtt kegyelemben részesíti.
4. oldal
Federico Lombardi sajtótájékoztatója a pápa lemondásáról
Február 11-én, hétfőn délben Federico Lombardi, a szentszéki sajtóterem igazgatója tájékoztatót tartott az újságíróknak.
„A pápa mindnyájunkat meglepett, kissé azért is, mert ma a Vatikánban ünnepnap van, így rövid időn belül kellett megszervezni a tájékoztatót ebben a rendkívül fontos helyzetben” – kezdte beszédét a szóvivő. (Hozzátesszük, hogy ma van a Lateráni egyezmény 84. évfordulója).
Utalt rá, hogy erre a délelőttre hirdette meg a pápa a rendes, nyilvános konzisztóriumot néhány szenttéavatási ügyre vonatkozóan, amelyen meghatározták a szenttéavatások időpontját. Erre az alkalomra – éppen azért hívják nyilvános konzisztóriumnak – összehívják a Rómában tartózkodó bíborosokat. A Szentatya ezt a fontos alkalmat használta fel a rendkívül jelentős bejelentés megtételére.
Kommentálva a Szentatya bejelentését, Lombardi kiemelte a következő szavakat: „tudatában vagyok e tett jelentőségének, teljes szabadsággal jelentem ki, hogy lemondok szolgálatomról, mint Róma püspöke, mint Szent Péter utóda”. Ez a nyilatkozat különösen fontos jogi szempontból. Az Egyházi Törvénykönyv 332. kánonjának második paragrafusában olvassuk: „ha úgy adódik, hogy a római pápa lemond hivataláról, az érvényességhez szükséges, hogy a lemondás szabadon, annak kijelentése pedig szabályosan történjék, de nem szükséges, hogy bárki is elfogadja”.
A két alapvető pont tehát a szabadság és a nyilvánosságra hozás kötelezettsége. A pápa most szabadon nyilvánosságra hozta akaratát a konzisztóriumon – magyarázta Lombardi. XVI. Benedek pápa február 28-án, este 8 órakor fejezi be péteri szolgálatát, amelyet addig az időpontig teljes mértékben gyakorol. Attól a perctől kezdődik a „Sede vacante”, azaz a római szék megüresedése, amelyet kánonjogi szempontból az Egyházi Törvénykönyv, valamint az Universi dominici gregis kezdetű apostoli konstitúció szabályoz. (II. János Pál pápa 1996. február 22-én tette közzé.)
A mostani nyilatkozat összhangban van azzal, amit XVI. Benedek pápa már kijelentett Peter Seewaldnak adott, A világ világossága című interjúkötetében. A könyvben két határozott kérdés a lemondás lehetőségének feltételezésére utal. Seewald megkérdezte a pápától, hogy gondolt-e a lemondásra. A válasz a következő volt: „Amikor nagy a veszély, nem lehet elmenekülni, ezért nincs most itt az ideje a lemondásnak (utalással a szexuális visszaélésekre és így tovább – tette hozzá Lombardi). Éppen az ehhez hasonló pillanatokban ki kell tartani és le kell győzni a nehéz helyzetet. Ez a véleményem. Le lehet mondani egy békés pillanatban, vagy egyszerűen akkor, amikor már az ember nem bírja tovább, de a veszély pillanatában nem lehet elmenekülni, vagy azt mondani, hogy foglalkozzon vele más”.
Seewald második kérdése így hangzott: „Elképzelhető egy olyan helyzet, amelyben Ön úgy találja megfelelőnek, hogy a pápa lemondjon?” XVI. Benedek így válaszolt: „Igen, amikor egy pápa világosan tudatára ébred, hogy már nem képes fizikailag, értelmileg és lelkileg elvégezni a rábízott feladatot, akkor joga, sőt bizonyos körülmények között kötelessége, hogy lemondjon”.
XVI. Benedek a „sede vacante” megkezdődésekor először Castel Gandolfóba, majd a szükséges munkálatok elvégzése után a Vatikáni dombon lévő klauzúrás nővérek kolostorába költözik.
„Személyesen rendkívül nagy csodálattal fogadtam a pápa lemondásának hírét, a Szentatya nagy bátorságáért, lelke szabadságáért és nagy felelősségtudatáért szolgálatát illetően” – mondta a szentszéki szóvivő, majd hozzátette: „XVI. Benedek nagy tanúságot tett a spirituális szabadságról továbbá arról, hogy mélyen tudatában van azoknak a problémáknak, amelyekkel ma az Egyház kormányzásának szembe kell néznie”.
Vatikán: a következő hetek eseményei
Február 11.
XVI. Benedek bejelenti, hogy február 28-ától lemond hivataláról, addig azonban teljeskörűen gyakorolja tisztségét.
Február 28. 20 óra
XVI. Benedek lemondásának időpontja. Tarcisio Bertone, a Római Katolikus Egyház kamerlengója megállapítja, hogy az apostoli szék üres. A dikasztérium összes vezetőjének megbízatása megszűnik, a főpenitenciárius kivételével. A bíborosi kollégium dékánja összehívja a bíborosokat Rómába, akik mindennap tanácskozásra ülnek össze, és intézik az Egyház folyamatban lévő ügyeit.
Március 15. és 20. között
A konklávé kezdete. II. János Pál Universi Dominici gregis című apostoli konstitúciója kimondja, hogy a konklávé az apostoli szék megüresedését követően legalább tizenöt, de maximum húsz nap elteltével ül össze. A pápa megválasztásához a szavazatok kétharmadára van szükség, szavazásra napi négy alkalommal kerül sor. A konklávé vége nincs határidőhöz kötve.
Ha az első 13 szavazás alkalmával nem sikerül pápát választani, a bíborosok egy nap gondolkodási szünetet tartanak. Ha 34 szavazás (tizenkét-tizenöt nap) sem hoz eredményt, a bíborosoknak a két legtöbb szavazatot kapott személy között kell dönteniük. Az eredményhez továbbra is kétharmados többség szükséges.
A pápa megválasztása
A konklávé végén az új pápának el kell fogadnia tisztségét, majd az első diakónus bíboros kihirdeti nevét a Szent Péter-bazilika erkélyéről, ahonnan az új pápa apostoli áldást ad.
A pápa beiktatása
Róma új püspöke a tisztség elfogadásának pillanatától pápa, beiktatásának ünnepélyes szertartására pedig megválasztása után hamarosan sor kerül. XVI. Benedeket például egy keddi napon választották meg, ünnepélyes beavatása pedig az azt követő vasárnap történt meg. Néhány héttel később az új pápa birtokba veszi a lateráni patriarchális főbazilikát.
Forrás: Magyar Kurir
5. oldal
