A LEGFONTOSABB KATOLIKUS KERESZTÉNY HITÉLETI TUDNIVALÓK

1. KERESZTSÉG         

A keresztség szentsége, Isten gyermekévé és az Egyház tagjává tesz. A keresztségben nevet és védőszentet kap a megkeresztelt. Más szentségek csak a keresztség után vehetők fel.

Katolikus keresztelést a gyermek keresztelése esetén legalább a szülők egyikének kell kérni, lehetőleg a lakóhely szerint illetékes templomban, de megfelelő okból kérhetik más plébánián is. Az Egyház kéri, hogy a szülők illetve keresztszülők, az első gyermekük keresztelése előtt oktatáson vegyenek részt. (Ez 7 év alatti gyermek keresztelése esetén szükséges.)

A kereszteléshez szükséges, hogy legalább az egyik szülő vállalja a gyermek katolikus nevelését. A gyermek katolikus nevelésére vonatkozó ígéretet nem lehet komolyan venni, ha a szülők más (idősebb) gyermeküket korábban hitoktatásra nem járatták, ebben az esetben a keresztelőt megtartani nem lehet. A gyermek megkeresztelésének nem feltétele, hogy a szülők egyházilag rendezett házasságban éljenek. (A gyerek erről nem tehet.)

Keresztszülő lehet az a tizenhatodik életévét betöltött személy, aki alkalmas, és szándékozik is ezt a tisztséget viselni; aki katolikus, a hithez és a vállalandó tisztséghez méltó életet él; nem apja vagy anyja a keresztelendőnek. Ha a keresztelést végző pap nem tud meggyőződni a keresztszülők alkalmasságáról, saját plébánosuktól kér keresztszülői igazolást.

Aki a keresztszülőség feltételeinek nem felel meg, azt tanúként lehet bejegyezni az anyakönyvbe, ha nincs keresztszülő, akkor a tanú jelenléte is elegendő a keresztség kiszolgáltatásához.

Ha a szülők egyike sem katolikus, de mégis a katolikus keresztelést kérik gyermekük számára, meg kell jelölniük olyan személyt, aki a gyermek katolikus nevelését vállalja, és a keresztszülőség feltételeinek megfelel, a gyermekkel azonos településen lakik, és segíteni fogja katolikus nevelését.

A felnőtt keresztelésre jelentkezőket személyesen és gondosan fel kell készíteni. Ez a felkészülés a keresztény életbe való fokozatos bekapcsolódást is megkívánja, vagyis a szentmiséken való hiánytalan részvételt. Nem bocsátható keresztelésre az a felnőtt, aki érvénytelen, és egyházilag nem is rendezhető házasságban él.

Felnőttek keresztelése esetén egyazon szertartás keretében kötelező a bérmálás és az Eukarisztia szentségének kiszolgáltatása is.

2. BÉRMÁLÁS

A bérmálás szentségében megerősít a Szentlélek, hogy hitünket bátran megvalljuk, és hitünk szerint éljünk. Ez a szentség segítséget ad keresztségi fogadalmunk megtartásához.

A bérmálás szentségét a hívőknek (már megkeresztelteknek) körülbelül abban a korban kell feladni, amikor az értett felelős szabad döntésre eljutnak.

A bérmálandónak, legyen bérmaszülője. A bérmaszülő feladata azon lenni, hogy a megbérmált Krisztus valódi tanújaként viselkedjék, és teljesítse ezzel a szentséggel járó kötelességeit.

Ahhoz, hogy valaki a bérmaszülő tisztségét betölthesse, Katolikus, elsőáldozott, bérmálkozott, házasságában egyházinak kell lennie. Nem katolikus személy bérmaszülősége fel sem merülhet, mert a bérmálási anyakönyvbe tanút nem jegyeznek be.

A váci Püspök által megállapított bérmálási korhatár 16 év. A bérmálás előtt kellő felkészülés szükséges, ennek a felkészülésnek szerves része, hogy a fiatal az első osztálytól kezdve hiánytalanul részt vett a hittanórákon és a szentmiséken. Aki 8 éven keresztül és az azt követő felkészítő ifi hittanos évben, a szentmiséken és a hittanórákon nem vett részt nem bérmálható meg. Ezért bérmálásra „jelentkezni” csak annak lehet, aki idősebb a korhatárnál, de mindezen követelményeket teljesítette. A bérmálás előtti évben bérmálásra „jelentkezni” nem lehet, csak „belenőni” lehet!

3. ELSŐGYÓNÁS – ELSŐÁLDOZÁS

A gyónásban Isten megbocsátja elkövetett bűneinket, segítséget ad, hogy jobbá váljunk. Fontos, hogy rendszeresen végezzünk szentgyónást! Isten azokat is várja megbocsátó szeretetével a bűnbocsánat szentségében, akik már régen nem részesültek benne!

Az elsőáldozó az Oltáriszentséget, Krisztus Testét veszi magához. Ez a szentség a lelki fejlődés, a keresztény élet folyamatos segítője, ezért helyes tiszta lélekkel, felkészülten, az elsőáldozást követően továbbra is rendszeresen áldozni.

Az Egyház szándéka szerint az értelme használatára eljutott gyermek (3. osztályos) mielőbb elsőgyónáshoz és elsőáldozáshoz kell, hogy járuljon. Az általános iskolás kor kezdetén kell megtartani a felkészítést. A felkészítés követelménye a szentmiséken és a hittanórákon való hiánytalan részvétel. Vizsga nincs, de a hittan vagy a szentmise mulasztása esetén a gyermek első szentáldozása mindaddig halasztódik, amíg a minimális követelmények nem teljesülnek.

Korábban már megkeresztelteknek az elsőáldozás előtt az elsőgyónást is el kell végezni, néhány hónappal az áldozás előtt.

Felnőttek elsőáldozása és elsőgyónása: Aki meg van keresztelve, egyéni helyzetének megfelelő felkészítés után járulhat e szentségekhez.

Az elsőgyónást már elvégzetteknek gyónni lehet minden katolikus templomban a helyi szokásoknak megfelelő időpontokban, kivéve azoknak akik vadházasságban (élettársi kapcsolatban vagy csak polgári házasságban) élnek. Aki elvált, de nem él együtt senkivel, az gyónhat és áldozhat is mindaddig, amíg valakivel nem kezd vadházasságot.

4. A BETEGEK SZENTSÉGE

A betegek szentségét azok a hívek (megkereszteltek) kaphatják, akik betegség vagy öregség miatt veszélyben forognak, ha ez a veszély nem is közvetlen életveszély. A szentség erőt ad a szenvedés elviseléséhez, egyesíti a beteget Krisztus szenvedésével önmaga és az Egyház javára, esetleg hozzásegít a gyógyuláshoz, a bűnöket is megbocsátja, ha a beteg nem tudott gyónni. A halállal nem ér véget életünk, hanem más módon folytatódik, ezért fontos, hogy szeretteink ne haljanak meg a bűnbánat szentsége (gyónás) és a betegek szentsége nélkül.

Halálveszélyben bármelyik hívő felveheti a szentséget, akkor is ha nincs eszméleténél. Aki már betöltötte 60. életévét évente egyszer felveheti a betegek szentségét. Aki fiatalabb de nagybeteg, vagy műtét előtt áll, kérheti a maga számára a betegek szentségének kiszolgáltatását.

5. A HÁZASSÁG SZENTSÉGE

A házasság szentsége a házasfelek között örök és kizárólagos köteléket hoz létre, ezért a házasság felbonthatatlan. E szentség segíti a házastársakat, hogy családi életüket rendezetten, hűségben, Isten akarata szerint tudják élni, a gyermekeket felelősen elfogadják és neveljék.

 A szentség kiszolgáltatását azon a plébánián kell kérni, ahol, a házasságot kötni akarja a pár. Az esküvő tervezett időpontja előtt 3 hónappal kell jelentkezni a plébánián. Ahhoz, hogy a szentség kiszolgáltatható legyen, legalább az egyik félnek római katolikusnak kell lennie. Ha egyik fél sem lakik az eskető plébánia területén, az esketés megengedettségéhez legalább az egyik fél lakóhelye szerinti plébánostól elbocsátó szükséges.

 A házasságkötés előtt álló párokat kellően fel kell készíteni, ez a jegyesoktatás.

Nem köthet egyházi házasságot az, akinek katolikus házassága volt és abból nem özvegyült meg, vagy egyházi bíróság nem mondta ki előző házassága semmisségét. Nem köthet olyan nem katolikus féllel házasságot, aki polgárilag vagy a maga vallásában már egyszer valakivel házasságot kötött. Amennyiben egy katolikus egy nem katolikussal akar házasságot kötni, az esküvő előtt, a nem katolikus félnek ígéretet kell tenni, az összes gyermekük katolikus neveltetésére.

Házasságrendezés

Aki vadházasságban él nem járulhat a szentségekhez!

Katolikusok tisztán polgári házassága sok esetben, akár hosszú évek után is, rendezhető, érvényes szentségi házassággá tehető és ezek után házasságuk érvényes egyházi házasság lesz és járulhatnak a szentségekhez.

6. SZENTMISE

Az Egyház életének központi eseménye, csúcspontja és forrása a szentmise. Minden szentmise húsvét titkát, Krisztus megváltó áldozatát teszi jelenvalóvá egyben teljesítjük Jézus végakaratát: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!” Az emberek számára vasárnaponként és ünnepeken kötelező szentmisén részt venni, súlyos bűn terhe mellett. Aki a szentmisét önhibáján kívüli okból betegség vagy betegápolás, gyógykezelés miatt mulasztja, az áldozhat, de aki önhibájából lustaságból, nemtörődömségből vagy a létfenntartáshoz nem feltétlen szükséges munkavégzés miatt mulasztja, gyónás nélkül nem áldozhat.

Mind vasárnap mind ünnepnap az előesti (pl. szombat esti) szentmise is érvényes.

7. HITOKTATÁS

Fontos, hogy gyermekek és felnőttek egyaránt rendelkezzenek megfelelő szintű ismeretekkel hitükről, vallásukról. Ez hathatósan segíti a keresztény életvitel kialakítását, és az egyetemes kultúra megértését.

Hitoktatást végeznek az óvodákban iskolákban a templomokban és a plébánián. A hittanórák rendjéről érdeklődni lehet a templomokban és az iskolákban. Hitoktatást a plébánián felnőttek részére is tartunk, valamint működnek különféle közösségek, lelkiségi csoportok is az egyházközségekben. Az iskolás hittan célja, hitünk tartalmának kifejtése és oktatása a különböző életkori szinteken. Az ifi hittan nemcsak felkészülése és továbbvitele a bérmálásnak, hanem annak elősegítése, hogy a megbérmáltnak ne gyerekes hanem felnőtt hite legyen.

A felnőtt hittan nem más, mint hitünk tartalmának újragondolása és újraértelmezése nem gügyögő gyerekes, hanem érett felnőtt módon, Sok mai felnőtt azért érzi hitét távolinak, mert arról gyerekes ismeretekkel rendelkezik annyival, ami kisiskolásként ráragadt, holott a hittani teológia az tudomány. Amint nem lehet általános iskolás tudással érettségizni, úgy nem lehet gyerek hittani ismeretekkel felnőtt hitéletet élni. Ezért van felnőtt hittan is.

http://www.hittansuli.hu/

http://www.stiftangelico.blogspot.hu/

8. TEMETÉS

Amikor elhunyt szeretteinket gyászoljuk, gondoljunk arra, amit a temetők bejáratán olvashatunk: Feltámadunk! Örök életünk van.

Ha sikerült gondoskodnunk elhunyt hozzátartozónk szentségekkel való ellátásáról, akkor mindent megtettünk azért, hogy boldog örök élete legyen. Fontos az elhunyt lelki üdvéért mondott szentmise, melyet nem csak a temetéshez kapcsolódva, hanem később is rendszeresen (pl. az elhunyt halálának évfordulóján) érdemes kérni, ez is hathatós segítője örök boldogságának és többet ér minden sírkőnél, virágnál, koszorúnál, gyertyánál, arra az elhunytnak nincs szüksége, de az érte mondott imára igen, az nyúlik csak át a halálon.

A halálozást az elhunyt lakóhelye szerinti plébánián kell anyakönyveztetni, ők az illetések a temetésre is, de lehet máshol is kérni, ez esetben a másik plébánián szabadon dönthetnek, tudják-e vállalni a temetést. A területileg illetékes helyen a temetés akkor tagadható meg, ha az elhunyt illető nyilvánosan és véglegesen elfordult az Egyháztól, nyilvánosan gyalázta az Egyházat, a vallásos embereket bántotta, gúnyt űzött a kereszténységből és egyházi temetése közbotrányt okozna.

A temetéshez kapcsolódik a csendítés és a harangvers a gyászolók kívánsága szerint. De amennyiben az elhunytnak nem egyházi temetése lesz, sem csendíteni sem verset húzni nem lehet.

9. EGYHÁZKÖZSÉGI HOZZÁJÁRULÁS

Az úgynevezett egyházközségi hozzájárulást ("egyházi adó" – „párbér”) minden katolikusnak arra a plébániára kell befizetnie, amelynek területén lakik (állandó, vagy ideiglenes lakcíme van) CIC 518. kánon.

Tehát a plébániához való tartozás nem tetszőleges, hanem a lakóhely szerint automatikus. Szentmisére és más liturgikus cselekményekre, hitoktatásra, közösségbe a hívők szabad választásuk szerint járhatnak bármely katolikus templomba, plébániára. Ezeken a helyeken adományokat is tehetnek, ez azonban nem tévesztendő össze az úgynevezett "egyházi adóval".

Mivel a templom nem „különféle alkalmakra (születés, halálozás, esküvő) bérbe vehető terem”, hanem a község katolikus életének központja, ezért annak fenntartása, minden katolikus feladatta. Egyben az egyházközségi hozzájárulás megfizetésével ki-ki megvallja a helyi egyházközséghez tartozását és katolikus identitását.

 

Oldal: A LEGFONTOSABB KATOLIKUS KERESZTÉNY HITÉLETI TUDNIVALÓK
TÖRÖKSZENTMIKLÓSI RÓMAI KATOLIKUS PLÉBÁNIA HONLAPJA - © 2008 - 2024 - rkplebania.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat